1. <légnemű anyagot> belehel, ill. <folyékony anyagot> ehhez hasonló módon magába vesz. friss levegőt szív; vért szív.

2. <folyadékot, es. szemcsés anyagot> légritkítással kivesz valamiből v. fölvesz valamibe. bort szív a hordóból; tintát szív a töltőtollba.

3. kissé vál szopik. anyja emlőjét szívja. | ▸ fogát, ajkát, ínyét szívja | ▸ szívja a fogát

4. <égő cigarettát, szivart, pipát> szájában tart, és füstjét beleheli, ill. ez a szokása. milyen cigarettát szívsz? | <kábítószert> így fogyaszt. ópiumot szív.

5. ritk <szeszes italt> (apránként, lassanként) iszik.

6. ▸ magába szív

7. biz: ▸ szívja magát

[hangut]

1. bonc összehúzódásával és kitágulásával a vérkeringést biztosító, izomos falú szerv. ▸ dobogó szívvel ▸ szíve alatt | állatnak ez a szerve mint étel. | a mellnek a szív előtti, bal oldali tájéka. ▸ szívére teszi a kezét

2. <kif-ekben: az emberies érzés jelképeként.> ▸ fáj a szíve ▸ csupa szív ▸ nincs szíve valamit megtenni ▸ van volna szíve valamit megtenni | <a szeretet jelképeként.> belopja magát valakinek a szívébe; ▸ a szíve csücske valaki | <a szerelem jelképeként.> elnyeri valakinek a szívét. | <a bátorság, lelkesedés jelképeként.> helyén van a szíve. | <az egyén érzésvilágának jelképeként.> a szívébe lát valakinek; ▸ szívből ▸ ami a szívén, az a száján ▸ szívére vesz valamit

3. vál az érzelmi életében tekintett ember. két szív egymásra talál. | ▸ szívem

4. vmely terület, település, intézmény központja. a város szívében.

5. a szívet jelképező hagyományos stilizált ábra. nyíllal átlőtt szív. | (jelzőként) szív alakú levél. | ilyen alakú (dísz)tárgy. mézeskalács szív.

[ fgr ]

1. vmely eszközt használva. tollal [ír]; bottal [jár]. | <műveltető igék mellett:> valakivel mint a cselekvés végrehajtójával. [írat] a fiával.

2. valakinek, valaminek a társaságában. [sétál] a férjével. | úgy, hogy valamit hoz, visz. [megjött] a hírrel.

3. (külsőleg) valamilyen állapotban. [borzas] fejjel. | valakit, valamit a jelzett helyzetben, állapotban tartva. gyerekkel [a karján]; fejjel [lefelé].

4. vmely időszakban, időpontban. ősszel; elsejével [elmegy]. | cselekvés, történés stb. befejeződésekor. [a munka] végeztével.

5. valamilyen módon. zajjal [jár]. | (szn -s képzős származékának szjeles alakjához) vhány egyedből álló csoportokban. ötösével [jönnek].

6. valamilyen mennyiségben. százával [adják]; [vett] egy marékkal. | (hasonlításban) valamilyen mértékben. valamivel [jobb]; tíz évvel [előbb].

7. valaminek a következtében. lábtöréssel [kórházba került].

8. valamilyen körülmények között. [kedvező] feltétellel [indul].

9. valakivel szemben, valaki iránt. mindenkivel [kedves].

10. <vonzatként.> [ellenkezik] az apjával; [törődik] az üggyel; [közöl valamit] a főnökkel. | <vonzatszerűen, nu-val.> családjával [együtt]; a bolttal [szemben].

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. ismételten, többször dobbant. dobog a lábával.

2. <szív> ütemesen működik, ver. ▸ valakiért dobog a szíve ▸ torkában dobog a szíve

[↔dobban ]

I. a folyamatos mn-i ign képzője

II. mn-képző <állandó tulajdonság megnevezésére.> vonzó [külső], elnéző [magatartás].

III. fn-képző